Where everybody knows me

Na úgy tűnik a végén még itt is elkezd tavaszodni... Kapom otthonról a virágba borult képeket, én meg egyenlőre csak egy svéd nárciszt tudok felmutatni... Még rügy sincs a fákon... Pedig az idő gyönyörű már másfél hete, nem tudom, mi kell még a növényeknek...

Azt elfelejtettem írni eddig, hogy átmentem azon a bizonyos vizsgán, úgyhogy mikor visszaérkeztem áprilisban, akkor egyből a következő szinten kezdtem. Na ez jelentett új tanárt, új elvárást, új osztálytársakat. Bár hárman jöttek a régiből de egyikkel se voltam BFF, szóval nem sokat számítottak... És az volt nekem beígérve, hogy itt mindenki fiatalabb, jobbfejebb, ehhez képest tökre nem... Európai konkrétan 4 van rajtam kívül a 30 fős osztályban, tele van idősebbekkel, és afrikai nőkkel,akiknek nagyon úgy tűnik, hogy nagy problémájuk van velem... Komolyan, rengeteggel találkoztam már itt a suliban, és összesen 1 volt hozzám kedves... WTF? Az afrikai fiúk jófejek, az ázsiaiakkal sincs probléma, de ellenük biztos tettem valamit... Na velük se leszek BFF. De hogy fogom túlélni? Szóval 2 hete járok ebbe az osztályba eddig sikerült, kb 3 beszélgetős barit és 3 sziázós barit szerezni... Disappointed... Egyik nap fenn jártam a régi osztályomnál, ahol a belépésemkor már 10 ember üdvözölt... :( Picit visszavágyok oda, ahol mindenki ismer...

Viszont megvolt az első klubbozós party Cathyvel, ami nagyon jól sikerült, de vannak beszólnivalóim. Első probléma: nem lehet a hipermarketben alkoholt kapni, kénytelen voltam mindent a helyen megvenni, ami kész lopás volt... 2: az igazi bulizás nem kezdődött el fél12 előtt, viszont fél 2kor már mindenki állt sorba a kabátjáért kifele menet.... Ejnye emberek... Ennyi idő alatt be se melegedtem... 3: Annak reményében, hogy egy koktél elég lesz s bulihanglathoz, Long Island Ice Tea-t kértem (ez elég szokott lenni), de a magas alkoholtartalom miatt ezt nem készíthetik el... Pont ez benne a lényeg!! Viszont a hangulat jó volt, az emberek jófejek voltak, a zene jó volt és óránként volt buszom hazafelé. Engem könnyű boldoggá tenni :)

De a hét történése mégse ez, hanem hogy találtam egy kosárcsapatot!! FYI 7 évig kosaraztam és azóta is minden nap gondolok rá... Kedd esténként a Borås-i egyetem hallgatói lemennek sportolni egy tornaterembe és mindenkit szívesen várnak. És mentünk. Nem is emlékszem mikor kosaraztam ilyen jót utoljára. És minden héten fogok mostantól! Lehet hogy haza se megyek...??

Hangover babies

Visszatértem! Nem volt könnyű elszakadni kis országom karjaiból, de megtettem! Nem mondom, hogy hős vagyok, de... :) Nem egy szemrehányást kellett otthon elviselnem arra vonatkozóan, hogy én hoztam a rossz időt rátok! Hazugság! Akkor hogy várhatna engem ilyen idő vissza?

Otthon nagyon jó volt megint, persze nem volt elég hosszú és anycival is sikerült egyszer-kétszer (tízszer) összeveszni, de összességében okésnak van elkönyvelve. Engedjétek meg, hogy eldicsekedjek hugicám (picit megkésett) szülinapjára készített Oreo tortámmal... 4 hours well spent! Kérek egy perc néma csendet!

Itt viszont minden folytatódott a régi kerékvágásban. A csajszik még mindég csibészek, de most viszont elkezdek kérdezni is és mint kiderült, a szókincsem még nem elég nagy ahhoz, hogy a kíváncsiságukat kielégítsem. Vajon valaha elég nagy lesz...? Magyarországról nem jöttem ám üres kézzel, egy babakellék-készlettel érkeztem. Nagyon imádják, folyton azzal kell játszani.

Felhívnám a figyelmet a három játékbaba másnaposnak kinéző kicsavarodott testtartására...

Viszont én is kaptam tőlük húsvéti ajit. Kb 2 héttel húsvét előtt kerültek ki a boltok polcaira ezek a fura 2-3 ököl nagyságú állatmintás tojások, és mindig töprengtem rajta, hogy mi lehet bennük. Hát most megtudtam. Édesség...

Mivel lusta dög voltam otthon, meg mindig volt más teendő, csak itt voltam újra futni. Először az óraátállítás óta. Hát így még szebb az egész. Mindig este 6 körül megyek, eddig csak sötétben értem haza, de most már végig süt a nap és látni lehet mindent.