Végre eljött a teljes beilleszkedésem ideje, most már egy vagyok közülük!!
Szóval útmutatást kértek tőlem az utcán. Helyinek, svédnek néztek!! Mission acomplished! Az viszonylag hamar kiderült, hogy nem beszélek svédül, de miután ezt a kis döccenőt átugrottuk, simán tudtam neki segíteni. Ennyi.
Három hónap után az egyetlen problémám Svédországgal (azon kívül, hogy nincs kb 1500 km-rel közelebb a Túró Rudikhoz) az, hogy unalmas. Bocsi. Igaz, hogy én egy viszonylag kis városban lakom, amitől nem is várok el sokat, de hogy Göteborg, az ország második legnagyobb városa se legyen izgi egy látogatás után? Unacceptable. Nagyon szép hely, nem vitatom, gyönyörűek a tavak meg az erdők, de az au pair évnek az lenne a lényege, a nyelvtanulás mellett, hogy izgi legyen. Egyenlőre az új emberek, új hely, új nyelv kombó miatt viszonylag izgi, de egy évnél többet nem hiszem, hogy tudnék itt élni. Viszont, ami szép, az nagyon szép.
Meg hát, ha egy au pairnek ez az egyetlen problémája, az igen nagy szó. Például hostapu tegnap hazaállított kettő mozijeggyel, hogy "na tessék, mert jól viselkedtél!"... Hostanyu meg minden második héten hoz valami kis finomságot külön nekem, amikor vásárolni megy. Kiscsajok meg... Natasha tegnap Bogi Anyunak hívott... Asszem befogadott... :)
De amúgy is csak a honvágy beszél belőlem... Kevesebb, mint egy hónap és jövök!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése